Telephelyi információk

Az elhalálozás

- Térítési díj szabályzat módosítása 2014.06.10.  (PDF formátum)

A haldokló beteg gondozásának célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése.

A haldokló beteg jogosult fájdalmának csillapítására, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítésére, valamint arra, hogy hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodjanak.

A haldokló beteghez az ápoló köteles orvost hívni, aki a körülményektől függően dönt a haldokló elkülönített elhelyezéséről. Az orvos engedélyezi, hogy a hozzátartozó ill. egyéb, a beteg által kért személyek a beteg mellett legyenek.

Kegyeleti szoba került kialakításra néhány osztályon. A jövőben törekedni fogunk, hogy minden egység, minden osztály biztosítani tudja, mind a haldokló, mind pedig a hozzátartozó részére a méltó búcsút körülményeit.

A halál bekövetkezését orvosi vizsgálattal (halottvizsgálattal) kell megállapítani. A halottvizsgálatot a halál bekövetkezésének helye szerint illetékes orvosa végzi, és amely minden olyan körülményre kiterjed, amely a halál

  • a) bekövetkezése tényének,
  • b) bekövetkezése módjának (természetes módon bekövetkezett vagy rendkívüli halál),
  • c) okának

megítéléséhez szükséges.

A halottat csak a halál bekövetkezését megállapító orvosi vizsgálat után lehet kórbonctani vizsgálat, eltemetés, elhamvasztás vagy szerv-, szövetkivétel céljából a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani.

Eljárási rend az elhalálozást követően

A gyógykezelő osztályokon a halál beálltát követő orvosi megállapítás után a halottvizsgálatot végző orvos 2 db lábcédulát tölt ki. Ezekből egyet az osztályos nővér a csuklóra, egyet az ellenkező oldali bokára erősít. A gyógykezelő osztályon a kezelőorvos kitölti a halottvizsgálati bizonyítványt.

A holttestet – a halál bekövetkezése után 2 órával – a pathológiai osztály szállítókocsijával munkaidőben a boncmester, ügyeleti időben a betegszállító szolgálat dolgozói szállítják le a Pathológia hűtőkamrájába.

A holttest boncolását a boncmesterek végzik.

Az elhunyt személy boncolására, illetve a rendkívüli halál esetén alkalmazandó hatósági eljárásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XII. fejezetének, valamint a 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

A törvényben meghatározott egyes esetek kivételével az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

  • a) a halál természetes eredetű,
  • b) a halál oka egyértelműen megállapítható,
  • c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,
  • d) fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek.

Nem mellőzhető a kórbonctani vizsgálat, ha az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó azt írásban kérte.

A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetében a fekvőbeteg-gyógyintézet orvos igazgatója, egyéb esetekben az egészségügyi államigazgatási szerv írásban dönt.

A boncolás befejezése után a boncmesterek az elhunytat összevarrják, vízzel letisztítják, megborotválják, megfésülik, majd száradás után a hozzátartozótól kapott ruhába felöltöztetik, visszahelyezik a hűtőkamrába. A kórbonctani, ill. hatósági boncolás elvégzése után a holttestet a kegyeleti szempontok figyelembevétel kell helyreállítani.

A boncolás befejezése után a pathológus megjelöli az alapbetegséget, a halál közvetlen okát, ill. az azt közvetlenül megelőző betegségeket, valamint kísérő betegségeket. Ezeket az adminisztrátor a halottvizsgálati bizonyítványba bevezeti, amelyet a pathológus aláír és az abban foglaltak valódiságát az orvosi bélyegző lenyomatával is igazolja. A boncjegyzőkönyv tartalmazza az elhunyt személyes adatait, a megbetegedések magyar nyelvű leírását, a latin nyelvű kórbonctani diagnózist, epikrízist.
Az elkészült boncjegyzőkönyvet a kórlappal együtt a vizsgálatot kérő osztályra kell megküldeni.

A halottvizsgálati bizonyítványt az egyéb, az elhunytra vonatkozó iratokkal együtt az osztályos adminisztrátor átadja a hozzátartozónak és egyúttal a további ügyintézéssel kapcsolatos felvilágosítást is megadja a holttest elszállítására vonatkozóan, melynek időpontja igazodik a halottvizsgálati bizonyítvány kiadásának időpontjához.

Ha az elhalt személy birtokában olyan pénzösszeg vagy értéktárgy van, amelyet korábban nem helyeztek letétbe, azokat két tanú jelenlétében a szolgálatot teljesítő ápoló jegyzékbe foglalja és a megőrzéséről gondoskodik.

Az elhalt beteg után maradt tárgyakról leltár készül, melyet írásbeli elismervény ellenében ki kell adni a kórlapon a beteg legközelebbi hozzátartozójaként megjelölt személynek. Amennyiben a legközelebbi hozzátartozó személye nem állapítható meg, az elhunyt értéktárgyait, pénzét a hagyatéki végzéssel rendelkező örökösnek kell kiadni, annak jelentkezéséig kórházi (közjegyzői) letétben kell őrizni.

Ha az elhalt beteg hozzátartozója a ruházati és egyéb használati tárgyakat felszólítás ellenére nem veszi át, a halál beálltától számított egy év leteltével az megsemmisítésre kerül a selejtezés szabályainak megfelelően. Hasonlóan kell eljárni, ha az elhunyt személynek nincs hozzátartozója.

Orvostudományi egyetemi anatómiai oktatás céljára átadható azon személy holtteste, aki életében

  • a) ehhez kifejezett beleegyezését adta, vagy
  • b) ez ellen nem tiltakozott, továbbá temetésére kötelezett hozzátartozója – amennyiben van ilyen – a halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett.

Egészségügyi intézményben végezhető, temetkezési szolgáltatásnak nem minősülő halottkezelési tevékenység a holttest:

  • a) hűtése azt a naptári napot követő naptól, amely naptári napon a holttest eltemetésére a temetésre kötelezett engedélyt kapott,
  • b) egészségügyi intézményen belüli szállítása,
  • c) mosdatása,
  • d) öltöztetése,
  • e) borotválása,
  • f) rekonstruálása.

A felsorolt tevékenységeken kívül az egészségügyi intézmény a megfelelő egészségügyi szakma végzésére jogosító működési engedély birtokában halottkonzerválást végezhet. E tevékenység egészségügyi intézmény általi elvégzésére a temetkezési szolgáltató az egészségügyi intézménnyel megállapodást köthet.