Hírek

Dr. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke példaértékű munkáját Semmelweis Díjjal ismerte el az Emberi Erőforrás Miniszter. A díjat Budapesten július 03-án a központi Semmelweis ünnepség keretében vehette át a főigazgató.

Semmelweis-díj annak adományozható, aki az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű eredményt ért el, illetve tevékenységével jelentősen hozzájárult ilyen eredmények eléréséhez.

Az Emberi Erőforrás Miniszter Pro Sanitate Emlékérem kitüntetésben részesítette az egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai munkáért, tudományos tevékenységért Dr. Markó Lászlót, a kecskeméti Onkoradiológiai Központ főorvosát és Dr. Kovalcsik István Ferenc, a kecskeméti RES SANITARIA Betegségmegelőző, Gyógyító Bt. Házi gyermekorvosát.

Kiemelkedő és tartósan magas színvonalon végzett orvosi szolgálatért Miniszter Elismerő Oklevélben részesültek:

Dr. Molnár Mária, az Onkoradiológiai Központ főorvosa, Dr. Gyenes Vilmos, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Csecsemő és Gyermek Osztálya főorvosa, Csősziné Juhász Ildikó, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kiskunfélegyházi Telephely telephelyvezető-helyettese és a Bács-Kiskun Megyei Kórház Központi Klinikai Laboratórium munkacsoportja.

A Semmelweis-nap alkalmából tartott ünnepségen - amelyen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár adták át az elismeréseket - az emberi erőforrások minisztere az elmúlt hét év eredményeit sorolva hangsúlyozta, hogy 77 kórházat újítottak fel, 23 rendelőintézet épült, illetve 54-et renováltak, és 30 új mentőállomással gazdagodott az ország, miközben 97-et felújítottak. Eközben 516 új mentőautót szereztek be, és 200 járművet még szolgálatba állítanak - tette hozzá.

A politikus emlékeztetett: annak ellenére, hogy amikor átvették a kormányzást, s a gazdaság és az államszervezet legyengült állapotban volt, arról döntöttek, hogy évről évre megünneplik Semmelweis Ignác születésnapján az egészségügyi dolgozókat, akik az ellátórendszer legfőbb elemét jelentik. Az egészségügyben dolgozók tudják a legjobban, hogy a hivatásnál sem nehezebb, sem boldogítóbb nincs - fűzte hozzá.

Mint mondta, a médiában gyártott álhírek ellenére ezért láttak hozzá az ágazat fejlesztéséhez; azon álhírek ellenére, amelyek éppen a gyógyítás legfontosabb elemét, a bizalmat veszik el.

Ennek megfelelően az infrastruktúra fejlesztése mellett hozzákezdtek az ágazatban dolgozók bérfejlesztéséhez is, aminek eredményeként az összes szektor közül az oktatás után az egészségügyben nőttek a legnagyobb mértékben a bérek - mondta Balog Zoltán.

Miközben 2010-ben bruttó 171 ezer forint volt az egészségügyi szakdolgozók átlagbére, addig az idén januárban 271 ezer forint volt, és 2019 novemberére a 2012-es szinthez képest megduplázódik a szakdolgozók átlagkeresete. Ugyanakkor az orvosoknál is 81 százalékos béremeléssel lehet számolni, erre az időszakra - közölte a miniszter. Mindez azt jelenti, hogy a béremelkedés mértéke jelentősen meghaladja a nemzetgazdaság egészében képződő béremelkedés szintjét - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy a 2005-ben regisztrált 73 évhez képest, 2015-re 75,7 évre emelkedett a születéskor várható élettartam.

Úgy fogalmazott, hogy az eddigi eredményekkel nem lehetnek elégedettek, de lehet rájuk építeni. A vidéki kórházak fejlesztése után a budapesti intézmények jönnek, illetve nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni a megelőzésre és a szűrésre - mondta Balog Zoltán.