Hírek
Az elhízás a Föld lakosságának több mint egynegyedét érintő egészségügyi probléma. A kóros túlsúly komoly betegségekhez, idő előtti halálhoz vezethet, gyermekkorban pedig még súlyosabb, alattomosabb veszélyforrás. (Fotó: pixabay)

A gyermekkori elhízás napjainkban kiemelten fontos népegészségügyi téma, hiszen világszerte 300 százalékkal nőtt az elmúlt 40 évben. Megelőzhető-e a gyermekkori elhízás? Mit tegyünk, ha már túlsúlyos a gyermekünk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Honti Attiláné, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház vezető dietetikusának segítségével.

- Az elhízás, különösen a gyerekkori, az egyik legnagyobb rizikófaktor a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az ízületi károsodás, a szív- és érrendszeri megbetegedések és az agyvérzés kialakulásában. Mindezek mellett a plusz kilók csökkentik a várható élettartamot. A testi tünetek mellett azonban legalább ekkora nehézséget okozhatnak a gyermeknek azok a lelki sérülések, amelyeket iskolatársaitól, vagy esetleg a felnőttektől szenved el.

- Elkényelmesedett társadalomban élünk, gyaloglás helyett autóval, tömegközlekedéssel megyünk iskolába, főzés helyett gyorsétterembe ugrunk be, játszótér helyett a telefont nyomkodjuk. De mi lehet a gyermekkori elhízás igazi oka?

- Az elhízás kialakulása az örökletes és a környezeti tényezők együttes eredménye. Az örökletes tényezőket - mint például a testalkat, étvágy, energiafelhasználás-tartalékolás, mozgásigény - nem tudjuk szülőként befolyásolni, de a környezeti tényezők közül jópárat igen. Ilyen tényező lehet az, hogy milyen ételek kerülnek a családi asztalra, hogy hányszor eszünk egy nap, miket eszünk és mekkora adag nálunk az átlagos családi adag. Valamint rendkívül lényeges az is, hogy mennyit mozgunk, az életünknek része-e a sport, mennyi időt töltünk a szabadban, hogyan szemléljük a természetet, és mennyire élünk környezettudatosan.

- A példamutatás ezek szerint rendkívül fontos.

- Ha egészségesen élünk és jó példát mutatunk, akkor a gyermekünk már egészen kicsi korában megfelelő alapokat kap ahhoz, hogy megfelelő testsúlyú, egészséges felnőtt váljon belőle. Amennyiben rossz a példa amit lát és tapasztal a gyermek, ha nem jó a szülőként mutatott étkezési-, életmódbeli minta, akkor már kisgyermekkorban elindulhat a hízás.

De ezt okozzák a zsíros, nehéz ételek, a nagy adagok, a kevés gyümölcs, a kevés zöldség is. Baj, ha csak elvétve eszünk halat, ha kimarad a reggeli, bőséges és késői a vacsora, és nincs semmi sport. Van helyette viszont nassolás a tévénézés közben, és órákat tölt a gyermek a számítógép előtt. Ez pedig serdülőkorban olyan betegségeket okozhat, ami nemrég még a középkorú emberekre volt jellemző. Magas vérnyomás, inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, ízületi panaszok. Sajnos ma már ez egyre gyakoribb jelenség.

- Mit tehetünk szülőként, ha arra eszmélünk, hogy gyermekünk elhízott? Szabad fogyókúráztatni?

- Gyermekkorban a fogyókúra, vagy a szigorú diéta helyett inkább az életmódváltás javasolt. Ez hosszútávon akkor lesz célravezető, ha az egész családra vonatkozik az étkezés, a mozgás, a pihenés tekintetében is. Lehet, hogy érdemes az előző időszakban naponta elfogyasztott ételek energiatartalmát kiszámolni és összehasonlítani a korosztályra, nemre meghatározott energiaszükséglettel. Ha nagy az eltérés, akkor már a gyermek korának, nemének megfelelő energiát tartalmazó étrend is fogyókúrának tűnhet.

- Milyen fontos életmódbeli, táplálkozási szokások segítenek leginkább megszabadulni a kilóktól?

- Az új életmód kialakításakor fontos a napi ötszöri étkezés. Ebből viszont 3 már csak az iskolában, óvodában oldható meg. Az ételek mellett az elfogyasztott italok is sok plusz kalóriát jelenthetnek. Ezért a cukrozott üdítők, a cukrozott, alacsony gyümölcstartalmú gyümölcslevek helyett vizet, otthoni teát - amit kevesebb cukorral, esetleg inkább édesítőszerrel készítünk -, vízzel hígított 100 százalékos zöldség- és gyümölcslevet kínáljunk. Energiaitalt ne adjunk gyermekünknek, még cukormenteset se. Pékségben vásárolt bukták helyett otthon készítsünk szendvicset teljes kiőrlésű péktermékből, sonkával, sajttal, friss zöldségekkel. Vacsorára kerüljük a nehéz, magyaros, bő zsiradékban sült ételeket. Válasszuk a soványabb húsokat és a zsírszegény ételkészítési módokat. Például a grillezést, a sütőzacskóban sütést, a párolást. Tészta, burgonya, rizs mellett vagy helyett készítsünk több párolt, grillezett zöldséget, salátát.

- Gyakori az ellenállás ilyenkor a gyerekek részéről. Van valami praktika, amivel könnyebben rávesszük őt is a változásra?

- Ismertessük meg gyermekünket a fűszerekkel, és amelyik tetszik neki, azt többször használjuk az ételkészítéskor. Nagyobb gyermekkel lehet nézni főzős műsorokat és együtt eldönteni, hogy melyiket próbáljuk ki, sőt akár el is készíthetjük együtt. Ha egy étel nem nyeri el a tetszését, akkor ne erőltessük, próbáljunk ki mást. A gyerekek ízlése változik, ezért érdemes pár hónap múlva újra megkínálni az előzőleg elutasított étellel. Chipsek, kekszek helyett felszeletelt gyümölcsöt, zöldséget, almaszirmot kínáljunk. Ne sulykoljuk, hogy ezt vagy azt nem ehet, inkább kérjük ki a véleményét az étrendje összeállításakor.

Természetesen minden gyermek más, eltérő ízléssel, étvággyal, mozgásigénnyel, máshogyan élik meg az életmódváltozást. Ezért is nagyon fontos a szülő támogatása, és türelme.

forrás: drinfo.aeek.hu